Mosolyogni, Sírni, és Élni
Az árnyak lassan elhomályosítják az elmém
Fájó nyomorba sodorva
Ezer kínokba taszít és él át a lírai én
Miközben három tett a halálom okozza:
Mosolyogni, amikor a sírás szorítja össze a torkod, és keserves sikításod oly messze szál, mint az esti szél,
Sírni, amikor nem szabad, és addig tartani, míg szét nem tépi az elméd,
S élni, mikor már úgy érzed, meghaltál, de tovább kell lépned, mert még nincs itt az oly áhított Vég.
E három dolog, melytől úgy félek én. |